Hozleiter Fanny Mosolyka

Egy nem mindennapi erős, boldog nőről. 

És igen, így írja a nevét. Y-vel

Az előző bejegyzésemnél egy kis pillanatig megemlítettem Fannyt 

(http://zsrusztiblogjamindenrolvelemeny.blogspot.hu/2016/12/a-hetero-normalis-homosexualis-mar-nem.html) 

És gondoltam, miért ne írjak róla egy egész bejegyzést? Mert róla lehet mit :) 

Bárki ránéz, mindig mosolyogva látja, egy hihetetlen erős nőként. Amikor a könyvtárban láttam a könyvét, azonnal kivettem. 

Siettem előre, de a szemem sarkából megláttam a Te döntesz  címet, és egy kerekesszéket. Ráadásul magyar volt az író! Akkor biztos jó. 

Azonnal ki is vettem, és már aznap belekezdtem.

Egy igazán tanulságos könyv, egy emberről, aki rengeteget panaszkodhatna az életéről, amikor felfogta, hogy izomsorvadásban szenved, és nem lehet gyógyítani. Vagy amikor elveszítette édesanyját. És amikor 15 évesen ráeszmélt, hogy az orvosok nem sokat jósoltak neki. Elnézést, ha a kort rosszul írtam.

Én biztos kiakadtam volna. Igaz, ő is. De azonnal "felállt" (:) ), és élvezte az életét, hisz nem tudhatta, melyik nap lesz számára az utolsó. Minden embernek így kéne élnie, még ha makk egészséges is. Meg kell becsülni az életet, hisz nagy ajándék. 

A könyv magában nagyon aranyos hangvételű, sok kis poén van benne, Fannynak igazán remek a stílusa! Azt bírtam benne nagyon, hogy mindenre talált megoldást. Ha kellett, felhívta a buszt, hogy várják meg, nem félt segítséget kérni, és egyszerűen az emberek imádták. Nem is értem, miért :) 

Meg ha mondjuk el akart utazni valahova Brigivel, csak úgy, elmentek! Igaz, hogy nem szállodai körülmények között éltek, nem étterembe vacsoráztak, de kit érdekel? A lényeg a jókedv. 

Hihetetlen, hogy mindig milyen pozitív! Ő egy igazi példakép bárki számára. 

Ha róla ennyire sugárzik a boldogság, akkor nekem is fel kell öltenem ezt az a

rcot. Mert az emberen tényleg látszik, hogy hogy érzi magát.

És csak nézzünk rá erre a szép nőre :) 

És olyan jó, hogy senki sem gúnyolta a kerekesszék miatt. Bár mint említettem, a kisugárzás fontos. 

Egyébként Fannynak a következő évben lesz is egy filmje. Nem szeretem a filmeket, de ezt biztos megnézem! Ráadásul a férje is benne lesz. Igen, van férje :) Már vártam, hogy az első könyvében mikor bukkan fel a férje, de a végefelé történt ez csak meg. Az emberek mindig aggódnak a szerelem miatt, de aki hozzánk tartozik, azt úgy is megtaláljuk. Csak türelmesnek kell lenni.

Jó, sokszor én se vagyok türelmes, de van, amiben annak kell lenni :D

Eddig három könyve van, ugye a már emlegetett Te döntesz, a Lélekkód, és a Majd helyett most. Amikor kiruccantam Pestre SZJG tali miatt, akkor elmentünk a mennyországba: 3. EMELETES ALEXANDRA. És ott meg is kérdeztem, hogy ott van e a Majd helyett most, de sajnos még nem érkezett oda meg, szóval a Lélekkódot szereztem be, de majd a harmadik könyvét is egyszer megveszem :) 

Az ilyen emberek tanítanak számunkra sok mindent. Például, hogy becsüld meg amid van, hogy az élet ajándék, és hogy mindig legyél pozitív. Szerintem ez a három a legfontosabb. 

Na, már mindenhova mosolygós smileyt akarnék írni, mindegyik mondat végére. Mit teszel velem Fanny :) 

Ahol elérheted Fannyt: 

Weboldal: http://mosolyka.com/ ott a filmről is olvashatsz. Még egy év, mire kikerül :( 

Blog: http://mosolyka.blog.hu/

A német nyelv.

Német nemzetiségű iskolába járok, és szeptembertől tanulom ezt a csodás nyelvet. Most éppen nulladikos vagyok, szóval nekem a gimi 5 év lesz, Még most ismerkedek meg a némettel, de egy két tapasztalatot már gyűjtöttem ez kapcsán, amiket gondolom egy rövid kis véleményfejtésként megosztom veletek. Nem mintha olyan hosszú véleményt írnék bármilyen témáról.

1. A németben mindig van kivétel. Folyton. Tanulunk valamiről, de ennek ilyen kivételei vannak, sőt a kivételnek is vannak kivételei.
2. Sokszor van szabály, de azért mégse. Vannak néhány dolgok, amikhez lehet valamilyen szabályt összerakni, de az a szabály se annyira jó. Itt leginkább a nicht / kein tagadásra gondolok, ott is csak szabályprobálgatások vannak a nicht helyére a tanárom szerint. 
3. Miért? Mert csak. Na, itt lép érvénybe az, amikor nem lehet rá szabályt kitalálni. Amikor kérdezem, hogy miért így van? Mert egyes helyeken x máshol meg y. És a tanárjaim mindig azt mondják, hogy mert csak. Hm. zsír. 
4. Nincs magyarázat. Tanuld meg. Ez egy jó hír lehet azoknak, akiknek nincs jó logikájuk, mint nekem. A matek "képességeimet'" meg nem is részletezem.. Mert a németben az esetek 90%-ban meg kell tanulni, mást nem lehet tenni. Vagyis csak azt tudod megérteni, hogy le kell ülnöd a fenekedre és magolni. Juhú. 
5. Ha nem tudod a névelőket, akkor véged. A ragozásban is fontos, hogy éppen milyen esetbe kell tenned a szót / mondatot, és ha elrontod a névelőt, akkor az egész mondat helytelen lett nyelvtani szempontból. Kivéve ha olyan szerencsés vagy, hogy kifogod azt a ritka esetet, amikor egy szónak több névelője is lehet. Bár az embernek 33.33%-a van arra, hogy éppen pont jól eltalálja :D 
6. A névelők. Igen, az előző pontban kicsit beszéltem róla, de nekem az elején nagyon nehéz volt, hogy az asztal az hímnemű (der Tisch), a könyv semleges nemű (das Buch) és a vallás nőnemű (die Religion.) Igen, a két példára egyszerű szó jutott eszembe, de valahogy most nem nagyon ugrott be egyszerűbb die névelős szó. És ugye vannak a személyes névmások (er, sie, es), és ha több ideig beszélsz mondjuk az asztalról, mivel ne legyen szó ismétlés, ezért azt kell írnod, hogy er. És ezt írod a fiúkra is, és olyan fura nekem, hogy egy asztalnak az a személyes névmása, mint egy fiúnak.
7. Azok a jó hosszú német szavak. Ezekről csak ennyit: Selbstverständlich, die Sehenswürdigkeit -en (ez a többesszám), Ezek azok a tipikus szavak, amik nem hiszem, hogy mindenkinek azonnal a fejébe mennek. 
8. Múlt. A múltban az a nehéz, hogy a második múltnál az igének három alakját kell megjegyezni, és hogy sein / habent kell e ragozni. És ez is kicsit nehéz tud lenni, mert van ami tőhangváltos (biegen, bog, hat gebogen). Meg még ugye az is meg van, hogy erős, gyenge, vagy vegyes ragozású az igék. Bár ebben az a jó, hogy a legtöbb gyenge ige, úgyhogy ott nagyjából ki is lehet következtetni az ige alakjait. De amik nem azok, annál figyelni kell, és meg kell tanulni :( 

A németek nem foglalkoztak a külföldiekkel, amikor összerakták a nyelvüket...

De hogy ne csak a rosszabb árnyalatról beszéljünk, azért szerintem érdemes megtanulni a nyelvet, mert rengetegen beszélik, (nekem például az idegenvezetés miatt is nagy szükségem van rá) és jól tud jönni az angol mellett. Ha a jó nehéz grammatikon (német nyelvtan) átrágtuk magunkat, akkor sokkal könnyebb lesz. 

Szóval kitartás azoknak, akik tanulnak szóval nekem is, mert kifizetődő ez a tudás :) 

Robotok?!

Már korábban is írtam egy hasonlóna 21. századhoz méltó bejegyzést, az éppen a közösségi oldalakról szól (http://zsrusztiblogjamindenrolvelemeny.blogspot.hu/2016/12/a-kozossegi-oldalakrol.html)
Ez is aktuális téma, de kicsit eltérő.

Néhány napja hallottam a tv-ben, hogy még inkább elterjednek a robotok. Ilyenkor jut eszembe, hogy az emberi hülyeség határtalan. Jó, oké, hogy néhány munkához kellenek a robotok. De az emberek egyre jobban elkényelmesednek, ami miatt persze kitalálják a robotokat. Hisz az nem ember, sokkal kevesebb hibát követ el, nem fárad el, nincsenek emberi problémái. Ez miatt egyre több robot lesz, még több munkahiány, és akik kitalálták ezeket a teremtményeket meggazdagodnak.

Nagy felfedezés...ja, tönkreteszitek csak vele az embert. De aki kitalálja, annak jó. 

Az embernek mindennel baja van. De ezeket a bajokat mi okozzuk. Gond, hogy sok beteg ember van? Bármit eszel, amit még egészségesnek is gondolsz, ami még lehetne egészséges, tele van minden méreganyaggal. És ehhez az elhízás is tartozik. Gond, hogy nincs munka, de a Tescoban is rengeteg alkalmazottat kirúgtak a gépek miatt. Gond, hogy a Föld pusztulását éli, de mennyi ember cigizik, szemetel, szennyezi a vizeket...

Az emberek is látják ezeket, de rengetegen nem tesznek érte. Az is rengeteg, ha nem dobod csak úgy el a szemetet, hanem kidobod. Igen, kicsi dolog. De ha mindenki megtenné ezt a kis "kicsi" dolgot, mennyivel jobb hely lenne a bolygónk.

Ne legyünk ennyire lusták! Saját kényelmünk az egyik fontos szempont a feltalálásoknál. Az emberek nagyon fognak örülni, hogy hurrá, vannak robotok, elképesztő, hogy az emberek milyen okosak, rengeteg mindent felfedeztek! Utána meg rinyálnak, ha kirúgják őket.

Kíváncsi lennék az internet előtti világra. Szívesen elmennék oda kicsit.

De mi nem tehetünk semmit. Ebben az örvényben forgunk, ami mindig magával ragad.

A közösségi oldalakról.

Igen, igen, ez a 21. század tudom. De valahogy ez akkor is sok.

Ma úgy terveztem, hogy a közösségi oldalakról írok egy kis vélemény kifejtést. Azt rólam tudni kell, hogy én csak a facebookon vagyok fent. Mindennap felmegyek, de én chatelés miatt. Egy jó ideig még magamról profilképem se volt, két nyuszi volt beállítva.

Az a gond a mostani világgal, hogy már teljesen a telefonok, a média, a közösségi oldalak rabjai lettünk. Nem bírjuk letenni a telefont, nem tudunk elszakadni a géptől, és már egyre kevesebben olvasnak. A facebook nem tartozik bele az olvasási kategóriába. 

Szerintem mindig is az arany középút a legjobb mindenben. Fejlődni is kell, de meg kell maradni a régi módszereknél is, kell gépezni is, de azért kéne olvasni is. Úgy az egyensúlynak meg kellene maradnia.

Sose vonzott az insta, de ott is, meg facebookon is rengeteg kamu fotót lát az ember. Teljesen más a valóság, mint ami a képen megvan. És már ott vagyunk, hogy a fényképezés fontosabb, mint az evés.

Meg ez már a közlekedésre is kiterjedt. Fordultam be a sarkon, a csaj a telefonját nyomkodta, és majdnem egymásnak mentünk. Aztán még ő volt felháborodva. Hát bocsi.
Meg amikor ment a fülében a zene, közben nyomkodta a telefonját, és a FŐÚTON ment. Akkor éppen nem csapták el, de később el fogják.

Meg amikor néztem az osztálytársaimra, ültek körbe, és mindenki nyomkodta a telefonját. De miért? Miért nem beszélgettek?

Jelezném, hogy én nem a gép/telefon/elektronika ellen vagyok. Egyszerűen azt nem tudom megérteni, hogy miért kell túlzásba vinni? Miért kell egész nap ezeken lógni? Miért kell folyton feltölteni magunkról mindenféle képet? Miért kell az egész életünket ott élni?

Szerintem mindent lehet mértékkel csinálni, jó, a drogot meg a cigit és az ehhez hasonlókat nem.
Nincs gond azzal, ha néha beugrunk és eszünk hamburgert / pizzát, vagy ha néha kihadjuk az edzést. Nincs gond egy kis alkohollal, sőt egészséges is a mértékes fogyasztás. De ha túlzásba visszük, az már ártalmas. A közösségi oldalak is ilyenek. Egy idő után a megszállottjai leszünk, nem tudunk nélkülük élni, és csak ez körül fog forogni az életünk.

Én a kapcsolattartás miatt vagyok főleg fent facebookon, de más már nem nagyon érdekel. Ez az egész média, a közösségi oldalak, minden egy ferde tükör. Közel sem a valóságot mutatják be.

Olvastam egy lányról egy cikket, a nevére nem emlékszem de a lényeg az volt, hogy lerántotta a leplet az instagramm képeiről. Elmondta, hogy némelyik képén mennyit szenvedett, hogy tökéletesnek látszón, és hogy az egész egy csalás, hazugság. Nem semmi, hogy ezt csinálta! Rengeteg ember nem csinálta volna utána. Itt megcsillan az emberek személyisége.

Úgyhogy emberek, ne hamisítsuk meg a saját életünket. Nem jó. Lehet, hogy más emberek csodálják az "életünket", de sok ember ez miatt megy tönkre. Azt hiszik a többiek, hogy csak ők ilyen tökéletlenek, és az önbizalom a nullát verdesi alulról. Éljük a saját életünket, ott jobb :)

Opitz Barbiról

A lány, aki a rengeteg sok rossz Sia szám után egy óriásit énekelt.

Aki nem is nézte az x-faktort, értesülhetett róla facebook által, hogy Opitz Barbara lett a győztes. Én úgy voltam vele, hogy vagy neki, vagy Dimitrijnek kell győznie. De mivel végül Dimitrij került a harmadik helyre, pedig szerintem oda Mata Ricsinek kellett volna jutnia, na mindegy , végig Barbinak szurkoltam.
És szerencsére ő is nyert.

De azt nem értettem, hogy mennyien Barbi ellen voltak. Ugyan miért? Az igaz, hogy ez a széria sokkal gyengébb volt az előzőknél. Az összeset láttam, úgyhogy tudom.  De hogy mi a gond Barbi győzelmével??? Arra nem tudok rájönni.

Rengetegen akarták Ricsi győzelmét. Hát. Én anno nagyon szerettem őt, és tökre kiakadtam, hogy Peti Kristófot viszi tovább, akit az elejétől fogva utáltam. Vagyis elnézést, nem lehet utálni valakit, akit nem ismerünk, de szúrta a szememet a látványa. Annyira jól énekelt, és gondoltam, milyen kár, hogy nem őt vitte el. De az embereknek a Kristóf félék kellenek.

Aztán meg nagyon megörültem, amikor volt a balhéja, és kizárták az x-faktorból. Hát meg is érdemelte! Most nem azért, de szerintem nem nagyon tud énekelni, bár a mostani számában valamennyi tehetség mintha megbújna, de emberileg akkor is...

És szerencsére Ricsi visszajött. De az volt a gond, hogy rengetegszer hibázott. Már az utolsó showban úgy voltam vele, hogy talán tényleg nem készült fel erre a műsorra. Mert énekelni az tud, de nem vette ezt az egész műsort komolyan. És amikor Barbi meg Ricsi ugyanazt a dalt előadták... emberek! Legyen fülünk! Barbi sokkal jobb volt!
És Peti, Ricsi mentorálta is kijelentette, hogy ezt a dalt most hallották először. Igen, RESPECT Peti!
Most értelmesnek tartottam Petit.

Barbi egyébként szerintem karateileg is egy érdekes és különleges személyiség. Na meg az a haj :)

Ricsinek Kristóf helyett kellett volna bejutnia. De valahogy nekem úgy jött le, hogy nem nagyon becsülte meg ezt a különleges ajándékot, amit kaphatott.

Remélem azért Dimitrijvel és Barbival fogunk még találkozni, és ki tudja, talán Ricsi is még megjelenik a médiában :)

Tom Odell: Can't Pretend

Mivel ez a blog arról szól, hogy mindenről vélemény, ezért úgy gondoltam, hogy most egy zenéről hozok véleményt.

Ami nem más, mint Tom Odell gyönyörű dala, a Can't Pretend. 

Számról:

I guess that's love

I can't Pretend.

Velem sose volt olyan, hogy egy számot egymás után kétszer meghallgattam volna.
De ezt szerintem 800x ha nem hallgattam meg, akkor egyszer sem.

Tegnap volt az x-faktor, és a starty.hu-n láttam egy bejegyzést, ahol a három döntősről volt videó, amikor először énekeltek a műsorban. Persze újra meghallgattam őket, és Dimitrji, amikor először megszólalt...kirázott a hideg. Gondoltam, meghallgatom az eredetit. Ott is kirázott a hideg.

Aztán újra hallgattam. Majd megint újra. És megint. És ez ment egész nap.

Egyszerűen annyira jó a dallama, a szöveg, Tom hangja... ez egy tökéletes szám. Sose volt velem olyan, hogy egy számot ennyiszer hallgatok. Igaz, mostanában Charlie XCX :Break the Rules számára is rá vagyok kattanva, de azért annyira nem, mint erre.

Maga a srác is szimpatikus, így arcról felismertem volna, de a nevét nem tudtam volna.

Szívesen meghallgatnám ezt a számot élőben...

Kedves barátaim, hallgassátok ezt a remek számot, biztos, hogy azonnal a fejetekbe fog kúszni, de nem fogjátok bánni :)
https://www.youtube.com/watch?v=KdKwO5jTwgc

Véleményem Justin Bieberről.

Justin Bieber eléggé megosztó véleménnyel bír a médiában. Általában az emberek vagy imádják, vagy utálják. 

Én abba a rétegbe tartozom, akit igazából nem érdekel nagyon az élete, úgy van vele, hogy nem utálja, de nem is szereti, de azért egy-két száma tetszik tőle.

Bár én szinte az összes énekessel így vagyok, na mindegy.

Sose rajongtam érte, de a Sorry és a Let me love you száma szerintem nagyon jó. Igazából én úgy vagyok vele, hogyha valaki még nem is szimpatikus, attól még el kellene ismerni azt, ha valamiben jó, vagy valamit jól csinál(t). És ez a két száma szerintem nagyon jó.

Stílus ügyileg nem vagyok oda az ilyen fiúkért. Úgy öltözködést és személyiséget is beleértve. Rengeteg ilyen fiú és lány van, tipikusan ezzel a stílussal.  Persze ezeknél is mindig van kivétel, lehet hogy Justin is pont az, nem tudhatom, nem ismerem. Ezért szerintem nem jó valakit megítélni az alapján, amit látsz róla. Főleg a média világában, amikor el tudom képzelni, hogy sokszor nem is úgy cselekednek / öltözködnek, ahogy ők akarnak. Ferde tükörként mutatkozik meg az ő igazi énjük - ezért nem szabad előre ítélkezni.

Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy hírnév miatt a személyiség is változik. Sokan megmaradnak olyannak, amilyenek voltak nagyjából, hisz az ember mindig megváltozik. De van, aki teljesen más lesz. 

A híres embereknél csak azt lehet megállapítani, hogy szimpatikusak e nekünk, vagy sem, hisz ismeretség nélkül ezt lehet csak. Én úgy vagyok vele, hogy Justin nem a legszimpatikusabb számomra, de ha elbeszélgetnék vele, lehet hogy ennek az ellentétét éreztem volna, lehet, hogy igazam lett volna - ki tudja? 

Például számomra Majka sem szimpatikus, de viszont a számait nagyon szeretem. Így vagyok Justin két számával is. Nem az embert kell nézni, hanem azt, amit csinál. És ha valami jó, akkor az jó. 

Az emberek sokszor előítéletesek, ami nem a legjobb tulajdonság. És ez legtöbbször a külső miatt van. Pedig ha megnéznénk az emberek személyiségét, hogy igazából milyenek, akkor tudnánk őt beazonosítani. 

Bár aki híres, annak el kell viselnie a hideget, meleget. Vagyis, nem csak akkor. Az ember bármit csinál, sose fog mindenkinek tetszeni, és nem fogja mindenki utálni. De ha megtanuljuk bevenni a leszarom tablettát, akkor már minden jó lesz :) 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem, remélem tetszett :)